Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Öves díszcsík

méret:
30 cm-ig
Botia macracantha
hőfok:
24 - 28 C

 

A Botia macracantha természetes élőhelyét Indonéziában, Szumátrán és Borneón találhatjuk. A "macracantha" szó jelentése "nagy tüskéjű", ami arra utal, hogy a faj példányainak szeme alatt védekezésre szolgáló, felmereszthető dupla tüske található. A fajt már 1836-ben leírták (Bleeker) és 1936 óta importálják is. A természetben 30 cm-re is megnő, akváriumban azonban jóval kisebb, 10 cm körüli méretet ér el. Ideális tartási körülmények mellett, kellően tágas akváriumban azonban 20 cm felettire növő példányok is előfordulnak. Mivel nagyra nő, élénk természetű és viselkedése esetenként agresszív, nagy akváriumban tartsuk (min. 500 l).

A lágy, tiszta, oxigéndús vizet szereti, bár más vízértékekhez is jól alkalmazkodik és csíkféleként talajközelben, az alsó és középső vízrétegben él. Pihenni szívesen húzódik a kövek vagy gyökerek alá. Jó körülmények között tartva több mint 18 évet is megél. A vadonélő fiatal öves díszcsíkok nagy rajokba verődnek, míg az idősebb példányok kis csapatokban élnek. Az akváriumban is kis rajokban - kb. hatos csoportokban - érzi jól magát a legjobban. Magányosan tartott példányai hajlamosak viselkedési zavarokra, félénk, ijedős magatartásra. Diszkoszos akváriumban a magányos Botia macracantha pl. a diszkoszokhoz társul, velük úszik, verseng az eleségért, stb.

Etetése: száraz, fagyasztott és élő eleséggel is etethető, amiket elsősorban a talajról szed fel. Szívesen fogyaszt növényi táplálékot is, így érdemes melléjük gyorsan növő növényfajtákat választani. illetve uborkával, cukkinivel vagy egyéb vegyszermentes zöldségekkel is etetni őket. Különösen szereti a csigákat (egyedül a tornyoscsigákkal nem boldogul), ezért gyakran azért kerül az akváriumba, hogy "karbantartsa" a létszámukat. Még nagyobbtestű csigákkal se tartsuk együtt, mivel pár példánya közös "munkával" akár egy almacsigát is percek alatt megtámad és elfogyaszt. Alapvetően ellenálló, jó állóképessú hal, de rossz állatpotban lévő, frissen importált példányok rosszul reagálhatnak a környezetváltozásokra és így könnyen meg is betegedhetnek (Ichthyophthirius multifiliis).

A kereskedelemben általában fiatal, vadon befogott példányaikat kínálják, a . hímek és nőstények között ivari különbségek nem figyelhetők meg. Az öves díszcsík tervszerű akváriumi tenyésztése máig nem megoldott, bár spontán szaporodásra már volt példa, különösen erős vízértékváltozás alkalmával és a természetes ívási időszak, a téli hónapok alkalmával.

Jellegzetes viselkedés: Számtalan újdonsült akvarista kapott már a szívéhez öves díszcsíkja láttán, amikor az oldalán heverve pihent a talajon egy növény árnyékában, vagy az egyik bújkálóban, mint aki "feldobta a talpát". Persze ha már kipihente magát, tovább úszkál! A másik dolog, amivel szintén az aggódó akvarista idegein táncol: Ha az üvegre ragasztott tablettából csipeget, vagy csak az akvárium falához közel sodródott eleséget talált meg magának, erős, négy bajszú szájával olyan hangot hallat az üvegen, mintha azt fémmel kocogtatnák belülről és most akarna végig megrepedni az akvárium! Úgy látszik, még senki nem mondta meg neki, hogy ez egyáltalán nem vicces!! :)